- Római–zsidó háború – Wikipédia
- Josephus Flavius Antikvár könyvek
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A zsidó háború
A mű szereplői caesarok, királyok, főpapok, hadvezérek, de igazi főszereplője az elnyomott, leigázott, szabadságra sóvárgó nép, amelyet urai elárultak, szerencsétlenségbe döntöttek és amely a hatalmasok önző érdekeiért hullatta vérét. "A zsidó háború" témájának érdekességénél, drámai előadásmódjánál és történelmi forrásértékénél fogva mindmáig lebilincselő olvasmány, amit az is bizonyít, hogy előző kiadása...
Tovább Tartalom Bevezetés 5 A zsidó háború Flavius Josephus előszava 17 I. könyv 23 II. könyv 132 III. könyv 217 IV: könyv 269 V. könyv 333 VI. könyv 394 VII. könyv 438 Flavius Josephus önéletrajza 481 Függelék 538 Állapotfotók A borító és a lapélek elszíneződtek. A borító enyhén kopott. Védőborító nélküli példány.
Római–zsidó háború – Wikipédia
Nyomda:
Zrínyi Nyomda
Kötés típusa:
félvászon, kiadói papírborítóban
Terjedelem:
551 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13. 00cm, Magasság: 18. 50cm
Súly:
0. 50kg
Kategória:
Bevezetés 5
A zsidó háború
Flavius Josephus előszava 15
I. könyv 21
II. könyv 132
III. könyv 217
IV. könyv 269
V. könyv 333
VI. könyv 393
VII. könyv 437
Flavius Josephus önéletrajza 479
Függelék 537
Iosephus Flavius (37 körül – 100 körül), eredeti nevén Joszéf ben Mattitjáhu (héberül: יוסף בן מתתיהו) zsidó történetíró és hadvezér. A zsidó háború (66–70) idején a felkelők egyik parancsnoka volt Galileában, majd átállt a rómaiakhoz és Vespasianus, Titus és Domitianus római császárok pártfogoltja lett. Munkái, melyek nagy részét görögül írta, az ókorkutatás legfontosabb forrásai közé tartoznak, bár írásai nem mentesek az egyéni, önmagát mentő látásmódtól. Legfontosabb művei A zsidó háború (De bello Judaico), A zsidók története (Antiquitates Judaicae), Önéletrajz (Vita), Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról ( Contra Apionem, de antiquitate Iudaeorum).
A vezéreket foglyul ejtették, hogy azután 700 válogatott férfival együtt részt vegyenek Titus diadalmenetében. A helyi ellenállás csak akkor szűnt meg végleg, mikor az I. (Nagy) Heródes idejében épült és többször is megerősített erőd, Masszáda 73-ban elesett. Masszáda elestével megszűnt az önálló zsidó állam utolsó esélye is, továbbá megszűnt a zsidó kultusz összetartó ereje. A zsidóságnak csak több évszázaddal később sikerült visszatérnie az őshazába, ahol 1947 -ben kikiáltották a máig létező Izrael államot. Források [ szerkesztés]
Bibliai kislexikon, Kossuth Könyvkiadó, Bp, 1984. Josephus Flavius: A zsidó háború
Ajánlott források [ szerkesztés]
Josephus Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a "város és a szent hely elpusztításáról". Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus "népe", mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése. >! 568 oldal · ISBN: 9789633745021 >! 624 oldal · keménytáblás · ISBN: 9636450412 · Fordította: Révay József 4 további kiadás Kedvencelte 2 Most olvassa 3 Várólistára tette 15 Kívánságlistára tette 10 Kiemelt értékelések Piintyő >!
Josephus Flavius Antikvár könyvek
Maga Josephus is fogságba esett. A zsidók ügyét jelentős mértékben nehezítette a belső egység ingatagsága, sokszor annak hiánya. Ugyanis egyes területek, mint Galilea, vagy Szamária külön harcot vívtak és a jeruzsálemi központtól független államokat akartak létrehozni. Ennek oka, hogy Galileában jelentős számban éltek nemzsidó etnikumú csoportok is, amelyek nem szívesen vették volna egy zsidó dominanciájú állam létrejöttét. A szamaritánusok, bár zsidó vallást követtek, hitük jó néhány ponton eltért attól, azonkívül nemzetiségileg ők sem képezte tiszta zsidó közösséget. Vespasianus 68 tavaszán kelt át a Jordánon, Jeruzsálem felé haladt. Néró halála és az azt követő trónviszályok miatt azonban átmenetileg leállította az előrenyomulást, mely csak 70 tavaszán, immár Titus vezetésével folytatódott. Titus 70 húsvétja után körülzárta Jeruzsálemet, a körülfogott tömeg az éhség és a fellépő járványok dacára hevesen ellenállt. Öthavi ostrom után esett el, s teljesen rommá vált, lerombolták a monumentális heródesi templomot is.
- Keleti pályaudvar thököly úti parkoló
- Flavius Josephus: A zsidó háború (Gondolat Könyvkiadó, 1958) - antikvarium.hu
- Római–zsidó háború – Wikipédia
- Bursa hungarica 2019 felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj part
- 2017 éves online nézés, teljes film Marston professzor és a két Wonder Woman, legjobb minőségű 1080P | mpowcennacheset
- Magyarország gazdasága a 14 15 században online
A csaták bemutatása is kitűnő és a borzalmak ecsetelése rendkívüli. Mindamellett igencsak talpnyaló kis mitugrálsz lehetett ez a mi Flavius barátunk. Fényezi magát és ferdítget a saját szerepén, hízeleg a hatalomnak és lázadó banditáknak titulálja a zsidókat. Köpönyegforgató, igen ez a jó szó. Mégis szeretem és megköszönöm, hogy mindezt papírra vetette. Minden hibája ellenére is mosollyal üdvözölném a túlvilágon. Eta I P >! 2009. október 18., 13:31 Nehéz egy ókori szerző stílusáról bármit is mondani mai ízléssel, de JF különösen is ömlengős, amit meg a saját szerepéről ír, egyszerűen hazugság… Népszerű idézetek Piintyő >! 2011. július 14., 20:45 Ugyanis a zsidóknál három filozófiai iskola van: az egyik a farizeusoké, a másik a szadduceusoké, és a harmadik, amely különösen szigorú szabályok szerint él, az úgynevezett esszénusoké. Ezek ugyancsak zsidó nemzetiségűek, de sokkal jobban szeretik egymást, mint a többiek. Az érzéki élvezeteket elkerülik, mert bűnnek tartják, viszont erénynek minősítik az önmegtartóztatást és a szenvedélyek megfékezését.
Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A zsidó háború
A zsidó háború - Josephus Flavius - Régikönyvek webáruház
Ajánlja ismerőseinek is! Josephus Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a "város és a szent hely elpusztításáról". Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus "népe", mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése. Fordítók:
Révay József
Borító tervezők:
Csillag Vera
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1964
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
5.
"A zsidó háború" átirányít ide. Iosephus Flavius könyvét lásd itt: A zsidó háború. A római-zsidó háború 66 -tól 70 -ig tartó Júdea ellen vezetett római hadjárat, mely Jeruzsálem pusztulását és a zsidók teljes szétszóródását eredményezte. Előzmények [ szerkesztés]
I. Heródes Agrippa zsidó király halála után ( 44) Júdea ismét római provincia lett, élén újra helytartók álltak. Zendülések követték egymást, a Zélóták kifosztották azokat, akik a római uralommal rokonszenveztek. A zendülések a vélt és valódi, vallási és adófizetési sérelmek következtében Galileában, Júdeában és Szamariában is mindennaposak voltak. Antonius Felix igyekezett békét teremteni, ugyanakkor a már számottevő messiásvárók vallási mozgalmát igyekezett elfojtani. Súlyos belső, társadalmi ellentétek is közrejátszottak, a parasztságot a végsőig kihasználták, emelkedett a nincstelenek száma, ugyanakkor nőtt a papi hatalom. 46 -ban leváltották Felix helytartót, helyére Portius Festus került. Az ő idején Caesareában robbant ki egy általános felkelés, Caesarea ugyanis a római közigazgatásban fontos szerepet töltött be.
A görögök a zsidók vallásával szemben sértő módon viselkedtek, ez tettlegességre vezetett. A zavargások Jeruzsálemre is átterjedtek, mikor Gessius Florus helytartó 17 talentumot kizsarolt a templom kincseiből, és az emiatt háborgó népet terrorral akarta elcsitítani. Cestuis Gallus és II. Agrippa békéltető kísérletei sem hoztak sikert. A nem zsidók által felajánlott, a császárnak szóló áldozatot a templom nem fogadta el a nép nyomására, hiába akarták ezt a főpapok és farizeusok. A császárért bemutatandó áldozat visszautasítása már hadüzenetnek számított. A háború [ szerkesztés]
A zelóták és a hozzájuk csatlakozó esszénusok a békepártiakat elhallgattatták, és súlyos veszteségek árán kiverték Gallus seregeit is 66 -ban. Néró utasítására Vespasianus 67 tavaszán 3 légió és segédcsapatok élén megtorló hadjáratba kezdett, elsőként Galileát foglalta el. Galileát könnyen meghódíthatta az ottani egységes vezetés hiánya miatt, illetve a jeruzsálemi kormányzat által kijelölt Josephus Flavius alkalmatlansága miatt.
- Kowalsky meg a vega 19 esek dalszöveg 2017