- Mikor kell leszedni a karácsony fát video
- Mikor kell leszedni a karácsony fát birthday
- Mikor kell leszedni a karácsony fát 2
Január 6. vízkereszt napja: egy régi keresztény ünnep, melynek neve arra utal, amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordán vizében. A karácsonytól számított 12 nappal későbbi dátumhoz számos népi hagyomány és szokás kötődik, ezek közül az egyik legismertebb a karácsonyfa lebontása. Te tudod, miért kellene ma megszabadulni a szépen feldíszített fenyőtől, és milyen időszak veszi kezdetét a mai nappal? Ezért kell leszedni a karácsonyfát
Sokan joggal ragaszkodnak a nagy műgonddal feldíszített, szépséges karácsonyfához, ami egy kicsit még ott tartja a szeretetteljes decemberi hangulatot a lakásban, ezért akár az új évben is hetekig ott állhat a fenyő a szobában. Pedig a hagyomány szerint vízkeresztkor, vagyis január 6-án le kell bontani a fát, és a díszeket visszadobozolni egy újabb évre. Ennek oka, hogy vízkeresztkor kezdetét veszi a farsangi időszak, amikor a meghittség helyébe a vidámság lép. A karácsonyfát tehát nemcsak azért kell leszedni, hogy ne lepjék el tűlevelek a szőnyeget: a babona szerint el kell engedni az óévet, és ünnepelni az újat, hogy ne hagyjon el a szerencse.
Mikor kell leszedni a karácsony fát video
Január hatodika, vízkereszt napja több szempontból is nevezetes: egyrészt attól, hogy ezzel a nappal zárul a karácsonyi ünnepkör, egyúttal kezdődik a farsangi időszak. Ekkor emlékezik meg a katolikus egyház a napkeleti bölcsek látogatásáról a kis Jézusnál, és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről is. Egészen a negyedik századig ezen a napon ünnepelték Krisztus születését és az év kezdetét is. - A jeles naphoz számos máig élő néphagyomány is kötődik, köztük a karácsonyfa kidobása. A vízkeresztet a keresztény ünnepi liturgiában Epiphania Domini néven említik, ami annyit tesz: az Úr megjelenése. Az epifánia kifejezés a görög vallásban eredetileg egy isten váratlan és érezhető, jót jelentő megjelenése, a római császárkultusz idején az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatása volt. A kereszténységben vízkereszt a IV. század végéig a karácsonyt is magába foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.
Mikor kell leszedni a karácsony fát birthday
- Mikor kell leszedni a karácsony fát 2
- Mikor kell leszedni a karácsony fát free
- Mikor kell leszedni a karácsony fát dead
Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik:
"Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad. " Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is. A szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, minden betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát.
Mikor kell leszedni a karácsony fát 2
Két szempontból is fontos ez a dátum, hiszen ezzel a nappal zárul a karácsonyi ünnepkör, valamint innentől kezdődik a farsangi időszak. MH – Színes
A vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, több dolgot is összekapcsol: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját (a víz borrá változtatását) a Kánai menyegzőn. A vízkeresztet a keresztény ünnepi liturgiában Epiphania Domini néven említik, ez annyit tesz: az Úr megjelenése. Az epifánia kifejezés a görög vallásban eredetileg egy isten váratlan és érezhető, jót jelentő megjelenése – a római császárkultusz idején az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatása volt. A kereszténységben vízkereszt a IV. század végéig a karácsonyt is magába foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn. Forrás:
Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele is: gyógyító hatást tulajdonítottak a szenteltvíznek.
Teológiai értelmezése:
Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg. Az első jelentés a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. Máté evangéliuma (Mt 2, 1-16) szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve jöttek keletről Judeába, hogy a zsidók újszülött királyának kifejezzék hódolatukat. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király gonosz szándékkal Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi:
Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára emlékeztet. A háromkirályok hálás témául kínálkozott a festőművészetnek, híres alkotás például Albrecht Dürer és Ferenczy Károly Háromkirályok című festménye is.
- Scooby doo és a tavi szörny átka
- Menedék 5 teljes film magyarul videa
- Az ellenőrzés rendszere és általános modszertana