A mű eredete:
Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. Szereplők:
- Toldi Miklós
- Bence, a szolgája
- Pósafalvi János, hírnök
- Lajos, Magyarország királya
- Gyulafi Lóránt, vitéz
- Gyulafi Bertalan, vitéz
- az olasz vitéz
- a kapus
- Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka
Történet:
Első ének (41 versszak):
Toldi már megunta életét. Három éve nem fordult meg Budán, mert csúnyán összeveszett a királlyal. Édesanyja is rég jobb létre szenderült már. Ezért úgy határoz, megássa saját sírját hű szolgája, a megboldogult "vén" Bence fiának, az "öreg" Bencének a segítségével. Mikor végeznek, hírnök érkezik, Pósafalvi János, aki tudatja az idős bajnokkal, hogy Budán egy olasz vitéz bajvívásban elnyerte az országcímert, mindenkit legyőz, aki kiáll ellene, s most fennhangon szidja az ország becsületét.
Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
Bence látja, hogy Toldi a sírok között térdel, majd feláll és int Bencének, hogy hozzon egy kapát és egy ásót. Bence nem igazán érti, hogy miért kellenek a szerszámok, a kertben nem veteményeztek már vagy húsz éve. De azért odaviszi őket Toldinak. Toldi Miklós pedig nem szól semmit, csak kimér a füvön egy négy lépés hosszú és két lépés széles területet, pont amekkorát sírnak szoktak ásni. Bencének nagyon fúrja az oldalát a dolog, vajon tényleg sír lesz-e, és ha igen, akkor kinek, de hiába próbálja meg óvatosan faggatni a gazdáját, Toldi semmit sem mond, csak konokul, szomorúan, elszántan ásni kezd. Bence nem tehet mást, fogja a kapát és segít Toldinak. Végül azonban nem bírja tovább és nyíltan rákérdez, hogy miért ásnak sírt, ha nincs halott a háznál? Régen, amikor még csatázni jártak Toldival, akkor volt rengeteg hulla a csata után, de akkor nem ástak sírt. Most meg hulla nincs, mégis sírt ásnak. Hiába csacsog azonban Bence Toldi nem válaszol neki, csak elszántan ás és ás. Bence ekkor bátortalanul megkérdezi, hogy talán Miklós bátyjának, Györgynek ássák-e a sírt.
A Toldi estéje 1848-ra készült el. A Toldi idilljével szemben ezt Németh G. Béla eposz formájú elégiának nevezi. Hőse a már megöregedett, halálra készülő Toldi. Kegyvesztett lett, aki nem tudott megbirkózni korának modern szellemével, de aki nem is akart a cifraság világában élni. A személyesebb hangvétel, a szubjektivitás, a lélek állapotának rezdüléseit figyelő költői szándék kerül előtérbe a nyilvánvalóan didaktikus hatásokra törekvő első művel szemben. Az elégikus hangot az elmélkedő attitűd teremti meg. A Toldi ban az életkép jelleg és az eseménysor dominált, a Toldi estéjé ben a gondolati vita és a jelenetek a meghatározóak. A fő problémák a nemzet és haladás dilemmájából erednek. Külső vagy belső ösztönzésű legyen a magyarság fejlődése? A jövőtől kell várni vagy a múltban kell keresni a mintát? A nemzeti sorskérdések mellett morális tartalmak is szerepet kapnak: a bűn és bűnhődés gondolata (második gyilkosság – felelős-e az ember tetteiért? ). Arany műve problémafelvető mű, mint megannyi más alkotás a XIX.
Arany János: Toldi estéje I. elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
Bence az ágyra segíti az immár haldokló hőst. Allaghi Simon érkezik a király parancsával: Toldit börtönbe kell vetni. Azonban Toldit meglátva s meghallgatva megenyhül. Lajos, a történtekről értesülve, azonmód, minden pompa nélkül elindul, felkeresi régi barátját, s mindent megbocsát neki. A hős pedig a király kezét fogva szépen, csendben meghal. Lajos vaskoporsóba fekteti Toldit, s még aznap este elindul a halotti menet Nagyfalu felé, hogy Magyarország hősét az önkezével megásott sírba temethessék...
A tétel pontos címe: A múlt és a jelen értékeinek szembesítése Arany János Toldi estéje című művében
A tételt a következő módon építettem fel:
Az elemzés vázlata:
● Bevezetés (keletkezés, műfaj, a mű témája)
● A Toldi és a Toldi estéje
● Miért lett Toldi kegyvesztett? ● Toldi tragédiába torkolló győzelme
● A gyilkosság visszatérő motívuma
● Toldi és Lajos király vitája: a régi és az új világ
● A múlt és a jelen értékeinek szembesítése
● A magyar és az idegen kultúra ellentéte
● A mű közéleti aktualitása
● Szerkezet, költői nyelv, jellemábrázolás, verselés
● Befejezés
Arany János, a magyar romantika nagy költője, a Toldi val robbant be az irodalmi köztudatba 1847-ben. A művel megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát és jeles költőtársa, Petőfi Sándor barátságát is. A Toldi-trilógia 3. része, a Toldi estéje 1847-48 fordulóján született, alig néhány hónappal a Toldi után. Hangulata, életszemlélete mégis egészen más. (A trilógia középső része, a Toldi szerelme jóval később, 1879-ben készült el, Arany mintegy harminc éven át dolgozott rajta. )
Arany János - Toldi estéje | doksi.net
- Koronavírus: lehet-e vége a globalizáció korában? - Infostart.hu
- Audi a4 motorháztető nyitó kar
- Kunszt józsef katolikus általános iskola
- A sebhelyesarcú online film magyarul
- Harry potter és a bölcsek köve indavideo 3
- Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Dinitrol Alvázvédelem Budapest VIII. kerület | Domonkos autószerviz
- Szép kártya elfogadóhely étterem budapest
Arany János: Toldi estéje (elemzés) - Érettségi tétel, 2018
a király megbánta, hogy elüldözte hű vitézét, s kész visszafogadni őt. A nép örömujjongása közepette vonulnak be a fővárosba, ahol azonban Toldi megkéri kísérőit, előbb hadd látogassa meg rég' nem látott budai házát, melyben már három éve nem járt senki. Ötödik ének (20 versszak, benne egy 17, illetve egy 7 versszak hosszúságú egy-egy udvaronc által előadott ének):
Toldi felveszi ünneplő ruháját, s elindul a királyi udvarba. Ott az udvaroncok már javában mulatnak, egyikük Laczfi Endre Szent László király isteni segítségével a tatárok ellen megvívott sikeres moldovai hadjáratáról énekel, míg másikuk egy Toldit ócsárló dalba kezd. Ekkor lép be Toldi, akit az előző éneken (is) felbuzdulva az apródok kigúnyolnak. Toldi annyira feldühödik, hogy hármójukat azonnal agyoncsapja, s ingerülten távozik a király színe elől. Hatodik ének (38 versszak):
Eközben Bence otthon tisztítgatja ura rozsdás szerszámait, miután kikötötte és ételt adott a lovaknak. Toldi érkezik vérbenforgó szemekkel, akit szemmel láthatóan nagyon megviselt az előző eset.
Arany jános toldi esteje elemzés
Arany János - Toldi Estéje - Olvasónapló | Olvasónaplopó
A tételnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
A Toldi estéje 6 énekből áll, és bár 1848-ban elkészült, a forradalmi események, majd a bukás okozta megrázkódtatás miatt csak 1854-ben jelent meg nyomtatásban. Műfaja eposzformájú elégia (Németh G. Béla megnevezése nyomán). Hangulata szomorúbb, ősziesebb, borongósabb, fáradtabb, öregesebb, lemondóbb, mint az első Toldi é. Kifejezetten elégikus hangvételű. Már nem a fiatal, diadalmas hős áll a középpontban, hanem az öreg, kegyvesztett, tragikus vitéz. A műre az aggodalmak, kétségek, megoldhatatlan dilemmák nyomják rá a bélyegüket. A komor, ködös, lehangoló ősz és a kora tél az évszak, amelyben játszódik. Erkölcsi, művelődési problémák merülnek fel benne: mi a helyes magatartás az új, modern kultúrával, a haladással szemben? A Toldi és a Toldi estéje
A Toldi és a Toldi estéje cselekmény szempontjából majdnem egyforma, szinte megismétlődik a Toldi ból ismert eseménysor. Az első helyszín mindkettőben Nagyfalu. Toldi Budára vágyik a király mellé, s el is indul. A Toldi estéjé ben azonban az öreg Toldit már kiebrudalták az udvarból, pályája kisiklik, fájdalmasan és magányosan tengeti napjait már három éve.
Bence beszédéből pedig azt is megtudjuk, hogy mi történt Györggyel, hiszen önmagát gyorsan megcáfolva kijelenti, hogy nem lehet Györgyé a sír. György ugyanis sok évvel korábban Nagyfalutól távol, egy medvevadászat során halt meg. Közben Toldi elkészül az ásással, nyakig áll a sírban. Onnan szólal meg végre. Kijelenti, hogy Bencének igaza volt, valóban sírt ástak, mégpedig a saját sírját. Toldinak nincs kedve tovább élni, semmi nem köti már az élthez, mindenki meghalt, akit szeretett. Egész életét a haza és Lajos király védelmének szentelte, de a király megharagudott rá, amiért kimondta, amit gondolt és elküldte az udvartól. Toldi három éve unatkozik, három éve nem harcolt, három éve rozsdásodik a kardja. Még segíthetett volna a királynak, ha fegyverrel nem is, de tanáccsal mindenképpen, de a király elűzte. Toldi érzi, hogy már nem sok van neki hátra. Megparancsolja Bencének, hogyha meghal, akkor ebbe a sírba temesse el, és ne tegyen a sírra semmilyen jelzést. Bence egyre szomorúbban hallgatja gazdája szavait, végül már nem bír a könnyeivel sem.
A Toldi estéje nem ad rá egyértelmű választ; a mű jelentése összetett. Nagy a távolság a későbbi és a korábbi mű között. Az első részhez képest az elbeszélő a Toldi estéjében sokkal szubjektívebb, a metaforák zöme lelkiállapotot jelöl, s nem véletlen, hogy közülük néhányat a költő az ötvenes évek legtisztábban lírai, már-már dalszerű verseiben fejlesztett tovább. A párviadal előtt is, az udvari jelenet utáni részben is kísért az állapotszerűség, a befejezésben pedig a történet állóképpé merevedve emelkedik a jelkép szintjére: "Nem jelölte a sírt drága érc, vagy márvány: / Bence volt az emlék, lába felől állván: / Egy ásót ütött le, arra támaszkodék, / S elborítá a sírt új havával az ég. " A trilógia első részének díszítő hasonlatait és életképszerűségét itt elmélkedő versbe illő tematikus szerkezet váltja föl. Eseménysor helyett inkább csak néhány jelenetről beszélhetünk, s ezek is gondolati vitának rendelődnek alá. Lajos király és az öreg Toldi párbeszéde voltaképpen ugyanúgy kivetített belső vita, mint Lucifer és Ádám beszélgetése Az ember tragédiájában.