" Három nép, három nemzet, négy vallás. " A XVI-XVIII. századi Erdély mind etnikailag, mind a nagyobb népcsoportok jogállását, mind bevett vallások tekintetében színes képet mutat. Luxemburgi Zsigmond a kincstár vagyonát pénzrontással kívánta helyreállítani, s ennek hatására Erdélyben a helyi püspök Lépes György nem szedte be az adót. Három év múlva azonban, amikor újra értékes pénz jött a forgalomba, a háromévi adót együttesen követelte meg, emellett nemcsak a parasztságot, hanem az ortodox románokat, s a főnemesek is hasonló követelésekkel álltak elő. Az ellentétek parasztfelkelésbe torkolltak. 1437-ben kitör a Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés, amely egységbe kovácsolta Erdély előkelőit, akik július 6-án a parasztfelkelés vezéreivel megállapodnak a kolozsmonostori egyezményben, amely a fellázadt jobbágyok számára számos kedvező intézkedést helyezett kilátásba. Az egyezmény azonban csak időhúzás volt az előkelők részéről, s 1438-ban mivel sikeresen leverték a lázadást, sohasem lépett életbe.
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században - Érettségid.hu
század végére vált –főként erőszak hatására– valódi feudális létformává. Primorok (nemesi osztály), lófők és gyalogok (szabad székelyek, akik között a különbséget a hadra fogható lovak jelentették) a hármasára tagolódott a társadalom, amely faluközösségekben élt és adózás helyett általános hadra kötelezhetőségével szolgálta a közösséget. II. Ulászló 1499-ben törvénybe foglalta a székelyek jogait és kötelezettségeit. Szapolyai János az adózó jobbágyok sorába kényszerítette a gyalogosokat, míg a primoroknak és a lófőknek "feudális típusú" kiváltságként biztosította az adómentességet. A korábbi státusz visszaállításáért a székelyek több ízben is fellázadtak, ám ezek többnyire eredménytelenek voltak. A XVIII. századra a korábban szabadságot jelentő katonai kötelezettség egyre terhesebbé vált a székelyek számára, s ezért önként lettek jobbággyá. A fejedelmek számára ez igazi érvágást jelentett, hiszen a székelyek adták állandó katonai haderejük több mint felét. A katonaság lemorzsolódását Bethlen Gábornak sem sikerült megállítania, így rendszeres állami adót vetett ki a székelyekre, ami csak még inkább rontott a helyzeten, hiszen nagyarányú elvándorlás vette kezdetét.
századtól tudatos királyi politika volt
a II. Andrástól kapott kiváltságlevél saját önkormányzatot adott nekik
székeik saját gyűléseket tarthattak, saját törvényeket hozhattak, külön adóztak, és katonai szolgálattal tartoztak
a későbbiekben a Habsburgok fontos támaszai voltak a szászok, ezért kiváltságaik megmaradtak
Románok
betelepülésük több hullámban történt az Árpád-kortól kezdve
csoportosan telepedtek le, jórészt állattartó parasztok voltak, de később egyre többen tértek át a földművelésre
a XVI. századtól Havasalföldről és Moldváról a románok tömegesen települtek be Erdélybe az ottani helyzet romlása miatt
nem kaptak politikai státuszt, országgyűlési képviseletük sem volt
a jómódú családok próbáltak elszakadni gyökereiktől és a magyarságba beolvadni
Erdély vallási helyzete
A tarkaság és sokszínűség nem csak az etnikai helyzetnél, hanem a vallásnál is megmutatkozik a tárgyalt időszakban Erdélyben. A különböző felekezetek békében éltek egymás mellett, mely többnyire a vallási türelem ről szóló törvényeknek volt köszönhető.
- A magyarországi reformáció, Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete - YouTube
- Hanni és nanni 1 teljes film magyarul
- Erdély etnikai, vallási helyzete a 16-18. században - Történelem tétel
- Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században - Érettségid.hu
- Mikor nyitnak az iskolák 2021
- Ismét egy nagyértékű orvosi berendezést tud vásárolni a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinika az Auchan „hódos” kampányának köszönhetően | Auchan
- Dr. Vermes Eszter Ultrahang Magánrendelése - Pécs - Orvoskereső - Magánrendelők - HáziPatika.com
- Meg cabot ki nevet a vegan recipes
- Heim pál fül orr gégészet
- Nem találtuk a hirdetést...
A kettős királyválasztás belharcok at szült, ezek megszüntetése érdekében létrejött a váradi szerződés, mely értelmében, ha Szapolyai meghal, akkor a magyar királyság teljes egészében a Habsburgok hatalma alá kerül. Ám Szapolyai fiát, János Zsigmond ot jelölte meg örökösének. János Zsigmond nevelője, Fráter György Szulejmántól kért segítséget Ferdinánd legyőzéséhez, aki ezután 1541-ben elfoglalta Budát, és az ország három részre szakadt: Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség. Az Erdélyi Fejedelemség a történelmi Erdély területén kívül a volt Magyar Királyság más területeit is birtokolta. Ez egy szélesebb területsáv volt, melyet latin szóval Partium nak, azaz Részeknek neveztek. Erdély etnikai helyzete
"Három nép, három nemzet, négy vallás. " Erdély az Árpád-kortól kezdve fontos határvidék volt, védelmére különböző etnikumokat telepítettek ide, akik katonai szolgálatért cserébe adómentességet és autonómiát kaptak. Ezért a 16-18. században Erdély etnikailag elég sokszínű volt.
Helyzetük a század második felére romlott, hiszen megcsappant a román vajdaságok felvevőpiacának igénye ipari termékeik iránt. A román fejedelemségekben (Havasalföld, Moldva) rendre azok a vajdák kerültek hatalomra, akik a legtöbb adót ígérték a szultánnak. A kiszámíthatatlan helyzet elől sokan vándoroltak Erdély peremterületeire, ahol elsősorban hegyi pásztorkodással és földműveléssel, végső letelepedésük után pedig jobbágyként dolgoztak és a földesúrnak adóztak. A román falvak ellensúlyozták a párhuzamosan érvényesülő lassú asszimilációt, ezáltal gyarapítva a román jobbágyok számát. században a román lakosság aránya meghaladta az erdélyi lakosság egyharmadát. század hozta el Erdély számára a Pax Habsburgicát, azaz a Habsburg Birodalomba való betagolódást követő békeévek időszakát, ami a század végére kis híján Erdély népességének megduplázódását eredményezte. A demográfiai mutatókat azonban rontotta a török alól felszabadult területek néptelen részeire történő elvándorlás és az 1717-1720-as pestisjárvány.
A magyarországi reformáció, Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete - YouTube
Azonban a reformáció további fejlődésének, az új fejedelem Báthory István vetett véget, aki országgyűlési határozattal szabott gátat a további hitvitáknak. A vallási sokszínűség elismerését a 1568-as tordai országgyűlés hozta meg, ahol törvényt alkottak az evangélium hirdetésének és magyarázatának teljes szabadságáról. A négy bevett vallás (református, katolikus, evangélikus, unitárius) esetében is vallásszabadság érvényesült. A románok által képviselt ortodox vallást is megtűrték, híveik gyakorolhatták vallásukat, de nem terjeszthették. A Tordán megvalósult vallási tolerancia páratlan volt Európában. Ehhez hozzájárult, hogy az erdélyi fejedelmek nem törekedtek erőszakos hittérítésekre, ennek következtében nem történtek erőszakos vallási összetűzések sem. Erdélyben Bocskaitól kezdve (1604-1606) kezdve 1690-ig református fejedelmek uralkodtak. Más vallások működését csupán kis mértékben korlátozták, de senkinek sem szabtak gátat a vallás szabad gyakorlásában. A hegemón szerep azonban a református vallásé volt.
– vallási türelem –kivéve a katolikusoknak)
– Báthory István: a katolikus restauráció kísérlete és kudarca (jezsuiták)
– iskolák, intézmények, nyomdák, kultúra
3. A tizenötéves háború hatásai
– népességcsökkenés, pusztulás
– a hajdúk letelepítése Erdély határán
4. Az etnikai szerkezet átalakulása a 18. században
– további román betelepedés
– cigány, örmény betelepedés a török alatt
5. A sajátos erdélyi társadalomszerkezet
– gyenge arisztokrácia
– fejletlen nemesi társadalom
– erős német polgárság
– a székely kiváltságok csorbulása (Határőrvidék)
– Madéfalvi veszedelem
– Horia és Closca felkelése, 1784
– az Urbáriumot hivatalosan nem vezetik be Erdélyben! Életmód és mindennapok a Rákosi- és a Kádár-korszakban
– az Urbáriumot hivatalosan nem
A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom
( 11 szavazat, átlag: 1, 45 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading...
Megnézték:
1 015
Kedvencekhez Közép szint
Utoljára módosítva: 2018. február 21. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században 1. Előzmények, alapok – rendi különkormányzat – vajda – három natio (magyar, székely, szász) 2. A reformáció Erdélyben a, A reformáció irányzatainak jelentkezése Szászok – evangélikusok maradnak Magyarok – református és unitárius hitre térnek Székelyek – részben reformátusok, részben katolikusok maradnak Románok – ortodoxok, a 18. […]
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században
1. Előzmények, alapok
– rendi különkormányzat – vajda
– három natio (magyar, székely, szász)
2. A reformáció Erdélyben
a, A reformáció irányzatainak jelentkezése
Szászok – evangélikusok maradnak
Magyarok – református és unitárius hitre térnek
Székelyek – részben reformátusok, részben katolikusok maradnak
Románok – ortodoxok, a 18. században görög katolikus hitre térnek
b, Politikai háttér
A háttérben a fejedelmi hatalom politikája áll – támogatja, tűri a vallásváltoztatásokat, végül nem tud rajta úrrá lenni, kénytelen-kelletlen elfogadja (1568, tordai ogy.