- Online
- Röptében fotózott elektronok – lézerkutatás Szegeden - Európa Pont
- Nagy hír Szegedről: a világ egyik fő lézeres kutatási központjává válhat az intézmény egy közelgő EU-s döntéssel - Portfolio.hu
- Program
Az alapkőletétel után mintegy három évvel a volt szovjet katonai laktanya helyén, egy egyedülálló, az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fórumához (ESFRI) tartozó kutatóközpontban három olyan lézeres nagyberendezés épül, amely csúcsparaméterekkel rendelkezik. Ezek a lézeres nagyberendezések egy sor új kutatást tesznek lehetővé nem csupán a fizika, de a kémia, a biológia, az orvostudomány, a gyógyszerkutatás és más számos területen is. Az ELI-ALPS lesz a világon az első olyan nyitott létesítmény, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb, attoszekundumos időfelbontással lehet elvégezni. Az ELIALPS (Extreme Light Infrastructure, Attosecond Light Pulse Source) épületegyüttesét 2017. május 23-án adták át, és így nevezetes tudománytörténeti eseménynek lehettünk tanúi. Az ELI Európa egyik legnagyobb lézeres tudományos kutatási infrastruktúrája lesz. Az ELI-SZTORI
Az ELI története még 2008-ban indult az ELI Preparatory Phase (ELI PP) programmal, amikor egy nemzetközi EU FP7-es projekt keretében, amelyben 13 ország működött együtt.
Online
A szegedi intézetben már egy nagyon fontos alkalmazási projekt is elindult, amely hosszú távon sokat javíthat az emberek életminőségén. Megkezdődött egy lézeres neutronforrás fejlesztése, amely felhasználható a nukleáris hulladékok közül a tárolásnál a legnagyobb problémát jelentő hosszú élettartamú komponensek átalakítására rövidebb élettartamú vagy nem sugárzó anyagokká. Kohéziós politika Az EU kohéziós politikájának célja a tagállamok és régióik " átfogó harmonikus fejlődésének " támogatása. A kohéziós politika a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése révén igyekszik erősíteni a gazdasági és társadalmi kohéziót. Középpontjában azok a kulcsterületek állnak, amelyek elősegítik, hogy az EU megfeleljen a 21. század kihívásainak, és versenyképes maradjon a világpiacon. A kohéziós politikát szolgáló pénzügyi eszközök 2014–2020‑as uniós költségvetés kb. harmadát teszik ki. Az ELI-ALPS kutatóintézet megvalósítását az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatta, két fázisban.
A résztvevők megállapodtak abban, hogy Európában három lézeres kutatóközpont fog megépülni – Magyarországon, Csehországban és Romániában. A Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóitézetnek (SZFKI), amely a magyar részvételt koordinálta, nagy hagyományai voltak a lézerfizika és a lézeralkalmazások területén – elég, ha megemlítjük, hogy itt jött létre az első magyar lézer még 1963-ban (nem sokkal a lézerek felfedezése után). Továbbá itt fejlesztettek ki egy sor olyan lézercsaládot, amelyekkel világelsők voltak – ezekre később számos alkalmazás épült - az optikai méréstechnikában elterjedt interferometriától, az orvosi alkalmazásokon, a gyógyszeriparon keresztül a környezetvédelemig és egészségvédelemig. Abban, hogy ez az infrastruktúra Magyarországra került nagy szerepe volt Kroó Norbertnek, Krausz Ferencnek, Vass Ilonának, Kocsis Istvánnak, Lippényi Tivadarnak, a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak és azoknak az SZFKI-s kollégáknak, akik a világon elsőként rámutattak az attoszekundumos impulzusok előállításának lehetőségére – Farkas Győzőnek és Tóth Csabának.
Röptében fotózott elektronok – lézerkutatás Szegeden - Európa Pont
Notice A folytatáshoz be kell jelentkezned. Bejelentkezés a Facebookra
- Eli alps lézeres kutatóközpont szeged 2
- XI. kerület - Újbuda | Hadik Kávéház
- Eli alps lézeres kutatóközpont szeged tv
- New yorker online shop magyar
- Skanzen - Kisalföld tájegység
- DM-ben lehen kapni gél lakk eltávolitót?
- Röptében fotózott elektronok – lézerkutatás Szegeden - Európa Pont
- Eli alps lézeres kutatóközpont szeged 3
- Dr lenkei magnézium b6 omega 3
Nagy hír Szegedről: a világ egyik fő lézeres kutatási központjává válhat az intézmény egy közelgő EU-s döntéssel - Portfolio.hu
A Szegeden működő lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS Lézerkutató Intézet egy világszinten is egyedülálló tudományos-kutató projekt fontos része. Az uniós támogatással létrejött intézetben olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek átütő fejlesztéseket hozhatnak számos területen – például az orvostudományban, a napenergiahasznosításban, a nanotechnológiában vagy a nukleáris hulladékok kezelésében. Pontosan mi van Szegeden? Nem uniós, és nem is uniós támogatású magyar intézmény ez, hanem az európai lézertechnológia fejlesztését célzó páneurópai projekt egyik fontos hídfőállása. Az intézmény nevében szereplő ELI az Extreme Light Infrastructure rövidítése, amely egy három kutatóintézetből álló, nagy teljesítményű, lézereken alapuló kutatói létesítményt jelöl. A már működő szegedi intézet az ELI-ALPS ( Attosecond Light Pulse Source) Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás elnevezésű kutatóközpontja olyan tudományos nagyberendezéssel rendelkezik, amely a pillanat töredéke (egy attoszekundum, a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt képes a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával fényimpulzusokat biztosítani, ez pedig a természetben lefolyó legelemibb gyorsfolyamatok vizsgálatát teszi lehetővé.
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) ERIC megalapításával lehetőség nyílik arra, hogy kutatók, ipari felhasználók és országok kutatási célokra igénybe vegyék a világ legnagyobb, szuper nagy teljesítményű és...
Program
Egy új működési formát dolgoztak ki az EU illetékes szervei az olyan nagy beruházási és üzemeltetési költségű kutatási infrastruktúrákra, mint a szegedi lézerközpont, és ezt rövidesen jóváhagyja majd az Európai Bizottság, így még közelebb kerül a szegedi intézmény ahhoz, hogy a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon – derült ki az intézmény közleményéből. Anyagi kihívás és uniós megoldás Az anyag rámutat, hogy a tudományos berendezések beruházási és üzemeltetési költségei olyan mértékben megemelkedtek az utóbbi években, hogy a megfelelő források előteremtése kiszélesített nemzetközi együttműködést igényel. Éppen ezért az EU illetékes szervei kidolgoztak egy úgynevezett ERIC (European Research Infrastructure Consortium...
Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés
1 854 Ft / hónap
teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A magyarországi helyszín kiválasztásától a nagyberendezések tervezésén keresztül a megvalósításig, az SZFKI-nak - a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) egyik jogelődjének - meghatározó szerepe volt. Számos kolléga vett részt az első tervek kidolgozásában, a nagyberendezések megtervezésében, az egyes részegységek kimunkálásában. A Wigner FK-ban jött létre az első ELI-laboratórium, amelyben egy nagyteljesítményű lézerrendszerre számos olyan kísérlet épül, amely az ELI-ALPS-hoz kapcsolódik, többek között egy attoszekundumos forrás. A Wigner FK másik intézetében – a Részecske és Magfizikai Intézetben, egy olyan, szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódó lézeres program indult, amely a fénnyel történő részecskegyorsítás területén nemzetközi együttműködésekkel bekapcsolódott a világ élvonalbeli kutatásaiba. A CERN-nel, a Max Planck Fizikai Intézettel és számos ázsiai kutatóközponttal együttműködve, itt olyan lézer-plazma kísérletek folynak, amelyek segítenek megvalósítani a töltött részecskék gyorsításának új módszereit.
Az első fázis 2007 és 2013 között zajlott, ez idő alatt az Fejlesztési Alap 110 967 890 euróval, a 2014 és 2020 közötti második fázisban pedig újabb 113 481 285 euróval járult hozzá a fejlesztésekhez. Borítókép forrása: ELI-ALPS
----- Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!