- Műtrágyázás kross hatásai a környezetre
- Műtrágyák - Globális problémák
- Tápanyaggazdálkodás | Digitális Tankönyvtár
- Műtrágyázás – Wikipédia
- A növénytermesztés környezeti vonatkozásai – Agrárágazat
- A műtrágyázás környezeti hatásai - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
Vicon Rotaflow műtrágyaszóró
A környezetünkben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad elégséges termést. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet pótolni, de szükség van olyan mesterséges adalékanyagokra is, amelyek segítségével a hiányzó elemeket a megfelelő időben pótolni tudják. Ezt a folyamatot nevezzük műtrágyázásnak. A műtrágyák a talajban keletkezett hiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. A műtrágyázás hatásai [ szerkesztés]
A köznyelvben gyakran keverik a műtrágyákat a növényvédő szerekkel. Azonban a műtrágya nem természetidegen anyag. A műtrágyázással olyan vegyi anyagok nem kerülnek a talajba, amik már eleve nem lennének jelen. Ugyanazon fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj- és a szerves trágyák is szolgáltatnak. Tehát megfelelően alkalmazva a műtrágyák csak minimális káros hatással vannak a környezetre nézve.
Műtrágyázás kross hatásai a környezetre
A műtrágyák savanyító hatása elsősorban kolloidokban szegény, kis pufferkapacitású talajokon érvényesül. A talajok pufferolóképességén a talajok kémhatás-kiegyenlítő tulajdonságát értjük. A kémhatás-kiegyenlítõ képességet a szerves és szervetlen kolloidok, a szénsav és sói adják. A humuszanyagok közül a humuszsavak és azok sói képeznek pufferrendszert. A gyengén humuszos homoktalajok pufferkapacitása a legkisebb, mivel ezek mind szerves, mind szervetlen kolloidokban szegények. A N-műtrágyák közül az ammóniumsók és a karbamid savanyítják a talajt, mivel az ammóniumionok nitrifikációja során H+-ionok keletkeznek (átalakulási savasság). Ezért is kerülni kell a szükségesnél nagyobb nitrogénműtrágya-adagokat. A foszfor és káliumműtrágyák savanyító hatása az előzőeknél kisebb mértékű. Amennyiben a mûtrágyákat talajaink tulajdonságainak figyelembe vételével választjuk meg, akkor azokkal nem rontjuk, hanem ellenkezõleg javítani is tudjuk a talaj állapotát. Savanyú talajokon ezért lúgosító, vagy semleges hatású mûtrágyákat alkalmazzunk, míg lúgos talajokon inkább savanyító hatásúakat.
A l�gk�r amm�niatartalm�nak n�veked�s�hez 80%-kal j�rul hozz� az �llatteny�szt�s. Az elmaradott gazdas�g� orsz�gokban azonban a nom�d vagy f�lnom�d �llattart�s sor�n a ter�letek t�llegeltet�se okoz gondot, mely az elsivatagosod�s egyik f� t�nyez�je.
Műtrágyák - Globális problémák
A műtrágyázás szezonja [ szerkesztés]
A nitrogén tartalmú műtrágyák fő szezonja a tavaszi időszak. Hiszen kisebb mennyiséget használnak ősszel a vetések alá alaptrágyaként, azonban a gondos gazdák a komposzt érleléséhez egész évben, ősszel pedig szalmás istállótrágya, zöldtrágya illetve egyéb szerves anyag bedolgozásával egyidejűleg is alkalmazzák a humifikálódás elősegítésére. A műtrágyázás céljai [ szerkesztés]
proteintermelés
szerves anyagok lebontása
gátló anyagok lebontása
gyökerek differenciálódása
földszerkezet stabilizálás
transzspirációs koefficiens csökkentése
szénhidrátok termelése
talaj termékenységének megőrzése
A műtrágyázás nemkívánatos mellékhatásai [ szerkesztés]
Ha több tápanyagot juttatunk be a talajba, mint amennyire a terménynek szüksége van (pl. egyenetlen kiszórás esetén) akkor jelentkezik mellékhatás. Tehát ha természetellenes formában, mennyiségben és arányban (pl. egy tápanyagból kevesebbet juttatunk ki, amely kiegyensúlyozatlan tápanyag-ellátást és a többi tápanyag gyengébb hasznosulását eredményezi) juttatjuk a talajba.
Tápanyaggazdálkodás | Digitális Tankönyvtár
- Tv2 nicsak ki vagyok teljes adás videa
- Ford focus mk1 kuplung felső munkahenger
- A növénytermesztés környezeti vonatkozásai – Agrárágazat
- Candy most szárítógép használati utasítás magyarul
Nem kifejezetten az öntözés hatása, de manapság a belvizes területek nagysága mondhatni napról napra nő. Pozitív és negatív műtrágyamérleg A növénytermesztésben használt műtrágyák, elsősorban a nitrogén- és foszforműtrágyák túlzott vagy szakszerűtlen használata károsan hathat a víz minőségére. A nitrogénműtrágyák az NO 3 -N-szennyezés révén a vizek nitrátosodását, a foszforműtrágyák pedig azok eutrofizációját segíthetik elő. Fontos viszont megjegyezni, hogy hazánkban jelenleg a műtrágya-felhasználás mértéke nem nevezhető túlzottnak. Nem úgy, mint a rendszerváltás előtti időszakban, amikor az állami támogatás miatt a tápanyagmérleg bőven pozitív volt. Ez nem jelent mást, mint hogy sokkal több műtrágyát juttattunk ki, mint amennyit a termesztett kultúrnövényeink vegetációjuk során felvettek. A természet szempontjából és a környezetünk terhelésének szempontjából persze ez rossz volt, de a rendszerváltás után azért nagyon hasznosnak bizonyult ez a túltrágyázás, tekintve, hogy a hirtelen megemelkedett árak miatt szinte nem is tudtak műtrágyázni a mezőgazdasági termelők.
Műtrágyázás – Wikipédia
; elelmiszerek beltartalma felhígul, peszticidmaradványok jelennek meg; iparszerű, kemizált, állattenyésztés nélküli monokultúrás növénytermesztési üzemek- és elkülönülten állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok. A természetes agrár-ökoszisztéma körforgalmának megszakadása jellemzi ezt az időszakot. Több funkció, több értékmegőrzés Ha fenntartható gazdálkodásról beszélünk, fontos a természeti erőforrások egyre lassabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok csökkenő mennyisége. Mindezek eredményeképpen, szinte minden környezeti elem állapota javulhatna. Olyan mezőgazdálkodást kell tehát megcéloznunk, amely úgy állít elő értékes, egészséges és piacképes élelmiszereket, valamint nyersanyagokat és megújuló energiahordozókat, hogy közben megőrzi a vidéket, a tájat, az élővilágot, a környezetet és benne az embert, valamint közösségeit. Ez a többfunkciós mezőgazdaság tud a termelési, fogyasztási, társadalmi, szociális, regionális és védelmi feladatoknak megfelelni, és így tudja a gazdálkodás és a vidékfejlesztés összekapcsolásával Európa és a világ fejlődési tendenciáit követni.
A növénytermesztés környezeti vonatkozásai – Agrárágazat
A növénytermesztésben különböző munkafolyamatokat végzünk folyamatosan, ciklikusan; ilyen pl. : a talajművelés, a trágyázás, a vegyszeres gyomirtás, rovarirtás, gombaölőszeres kezelések, öntözés, stb. Mindeközben a talaj maga is változik, és e változások lehetnek ideiglenesek vagy tartósak, illetve kedvezőek vagy kedvezőtlenek. A műtrágyák hatására a talaj kémhatása megváltozhat: ilyen eset a talajsavanyodás. A növényvédő szerek a gyomnövények, rovarok, gombák elpusztítására alkalmas biológiai aktív hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek azonban hibás vagy túlzott alkalmazásuk esetén a hasznos szervezeteket is károsíthatják, egyes kártevők elszaporodásához, mutálódásához vezethetnek, rezisztenciát alakíthatnak ki, illetve környezetszennyező anyaggá válhatnak. Különösen azok a szerek veszélyesek, amelyeknek lebomlása lassú, hatásuk hosszantartó. Az öntözés egy szükséges rossz, melynek környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása a másodlagos szikesedésben vagy az elmocsarasodásban nyilvánulhat meg.
Növénytermesztésen belül meg lehet említeni: az ökogazdálkodást, illetve az integrált és precíziós növénytermesztést. Az állattenyésztésen belül meg lehet említeni a környezetbarát állattartás tartástechnológiai elemeit. A biotermékek előállításakor alapkövetelmény, hogy az állattartó épület természetszerű anyagból készüljön, és az állatok természetes funkcióit ne zavarja. Lényeges az épületek természetes világítása, szellőztetése. Legyen mindig természetes táplálkozási lehetőség az állat számára. A takarmány csak akkor használható fel, ha nem tartalmaz tiltott összetevőket (növényvédőszer-maradványok). Kerülni kell minden olyan módszert, amely az állatot kényszerű takarmányfelvételre készteti. Tiltott mindennemű szintetikus takarmányadalék használata. Magyar Nikolett
A műtrágyázás környezeti hatásai - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
Dr. Tóth Zoltán Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely Földműveléstani Tanszék
Műtrágyák
Ugyancsak mezőgazdasági műveléssel kerülnek a talajba a műtrágyák. Alkalmazott mennyiségük Európában a 80-as, 90-es években érte el a maximumot, azóta a kiszórt műtrágyák mennyisége jelentősen mérséklődött Magyarországon is. Káros hatásuk elsősorban a vízszennyezésben nyilvánul meg (lásd ott), mindamellett, hogy hosszú távú alkalmazása nem is indokolt. pétisó
( forrás:)
A műtrágyák további hatásai a talajra egyértelműen károsak: egy-egy ion vagy vegyület nagy koncentrációban kerül be, elkeveredésük a talajjal gócos, növelik a talaj sókészletét, a növények számára nem szükséges anyagok is előfordulnak bennük, és megváltoztat(hat)ják az oldhatósági viszonyokat és a pH-t.
2011. 05. 31.