Megoldás: A két jó barát kiszabadítja az elhurcolt apát és lányát. A város megmenekül. József és Klárika Tordai Szabó Gerzson áldástól kísérve elnyeri az áhított boldogságot. A elbeszélés keretes szerkezetű: az író jelen időben kezdi a történetet a hegyi patak kőhídja mellett álló fűzfák leírásával, és a végén ugyanide tér vissza. A nagyenyedi diákok hőstettét pedig múlt időben meséli el. [2]
Itt a vége a cselekmény részletezésének!
A nagyenyedi két fűzfa (film) – Wikipédia
- Három tragédia történt egy év leforgása alatt Vas megyei vasúti átjárókban | VAOL
- TV közvetítések – élő foci ma a tv-ben 02. 09. kedd - Foci-live
- A terhesség lehetséges tünetei | Piszénpisze.hu
- Milyen autót vegyek 3 millióért 2019
- Hauser tos 3520 mini sütő
- Jókai mór a nagyenyedi két fűzfa
- Mi kell a férfinak - potencianövelő termékek - Potencia Áruház
- A nagyenyedi két fűzfa (film) – Wikipédia
Jókai Mór - A nagyenyedi két fűzfa | doksi.net
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa | bookline
A nagyenyedi két fűzfa (elbeszélés) – Wikipédia
A legfontosabb szereplők
- Zetelaky József – enyedi felsőbb osztályos (humanissime) diák
- Karassiay Áron – József tanulótársa, maga is felsőbb osztályos
- Tordai Szabó Gerzson – az enyedi kollégium rektorprofesszora
- Trajtzigfritzig – labanc rablófőnök
- Bórembukk – Trajtzigfritzig főnöktársa
- Klárika – a rektorprofesszor lánya
- Balika – bujkáló kuruc rablófőnök
A történet, mint a cím is sugallja, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. "Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna…"
150 esztendeje annak, hogy kuruc-labanc osztott törvényeket Enyednek. Egyik nap az egyik, másik nap a másik. Az ottani lakosok jobb szerették volna, ha a látogatások helyett a két vezér egymást kereste volna fel.
Tartalom
A diákok hősies harca mellett egy ártatlan szerelem áll a középpontban: József és Klárika romantikus kapcsolata. [2]
Történet [ szerkesztés]
Jókai Mór idejében Felvinc és Nagyenyed között egy kis hegyi patakon kőhíd ívelt át. A híd mellett kétfelől a patak oldalában két hatalmas, 150 éves fűz állt. A két fához kapcsolódó történet 1704-ben a Rákóczi-szabadságharc idején kezdődött, amikor Nagyenyed környékén is gyakran megjelentek a kuruc és labanc csapatok. Mindkét fél a várost is gyakran megsarcolta. Balika, a kurucvezér a Tordai-hasadék egyik barlangjában húzta meg magát a csapatával, a Mezőséget két labancfőnök uralta: Trajtzigfritzig és Bórembukk. A nagyenyedi kollégium egy 1858-ból származó rajzon
A nagyenyedi kollégiumban hétszáz kollégista tanult ebben az időben. Az intézmény rektorprofesszora, Tordai Szabó Gerzson békeszerető ember hírében állt, csak a tudományok érdekelték. A lányával, Klárikával kollégium tövében lévő emeletes házban laktak. A tudós professzorhoz csak két kedvenc diákja volt bejáratos: Zetelaky József és Karassiay Áron.
A nagyenyedi két fűzfa magyar televíziós film József és Klárika Rendező
Bán Róbert Alapmű Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Forgatókönyvíró
Bán Róbert Dramaturg
Békés József Főszerepben
Józsa Imre Sinkovits-Vitay András Málnai Zsuzsa Zene
Palásti Pál (összeállította) Operatőr
Szalai András Vágó
Karátsony Gabriella Hangmérnök
Gergely András Jelmeztervező
Kemenes Fanni Díszlettervező
Gyürky András Gyártásvezető
Merza Marcell Gyártás Gyártó
Magyar Televízió Ország Magyarország Nyelv
magyar Játékidő
78 perc Forgalmazás Bemutató 1979. április 16. Korhatár 12 További információk
IMDb
NAVA
A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór elbeszéléséből 1979 -ban készült magyar tévéfilm. A film a Mafilm műtermeiben készült, egyes jeleneteit Kőszegen forgatták. [1]
A történelmi valóság [ szerkesztés]
1704 virágvasárnapján Rabutin tábornok parancsára Tiege ezredes elpusztította Enyedet, s vele együtt a kollégiumot is. A polgárság nagy része, beleértve a diákokat, az Őrhegyre és a környékbeli erdőkbe menekült. A kollégium diákjai és a városbeli férfiak megtámadták a rablás után visszavonuló osztrák sereget.