Irodalmi Blog
A blog azoknak szól, akik irodalmat tanulnak vagy szeretik az irodalmat. Elsősorban az általános-és középiskolai tananyagként ismert szerzőkre fókuszál, számos vers-, regény-és drámaelemzéssel segítve a tanulást. Ezenkívül érdekességek, irodalmi csemegék is olvashatók a blogon, melynek célja megmutatni, hogy az irodalom, a költészet mennyi szépséggel és élménnyel ajándékoz meg minket, és milyen sokat elmond az emberről, a lélekről, a világról.
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés) - Irodalmi Blog
A költő
határtalan szerelmét az áradó képek mutatják. Az izgatott lelkiállapotot mindig
sok apró kis kép, sok felsorolás jellemzi. IV. Műfaja: dal
- szerelmes dal
V. Formája: vers
VI. Stílusok ötvöződése:
Lovagi
költészet: (trubadúr líra)
A nő feltétlen tisztelete a lovagi korra jellemző. Erre a korra
jellemzőek a megszólítások is: drágalátos
palotám, én fejedelmem; a jelzők halmozása (jelzőfüzér= egymás mellett álló
jelzők):
Én drágaláto s palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
A lovagok világát idézi az üdvözlet formája is: térdet, fejet neki hajték. Így csak a királyok vagy isten előtt tisztelegtek az emberek. Reneszánsz:
A középkor korai századaiban minden művész és alkotás istent dicsőítette. Szigorúan tilos volt személyes érzésekről, földi örömökről verset írni, képet
festeni, zenét szerezni. A témaválasztás jellemzően a reneszánsz életérzést
mutatja. Beszél a szerelemről, a nő szépségéről. A reneszánsz formai bravúrjai is megjelennek. A legfontosabb gondolat, a
szerelmi vallomás szavai oda-vissza olvashatók:
Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Lelkem óhajt tégedet csak
Szívem meggyúlt szerelmedben.
Balassi Bálint Hogy Júiára talála, így köszöne neki… kezdetű verse 1588-ban keletkezett. Losonczy Annának hívták azt az előkelő asszonyt, akit Balassi verseiben Júliának nevezett. 1578-ban ismerkedtek össze, Anna férjes asszony volt, Ungnád Kristóf felesége. 10 év múlva, 1588-ban megözvegyült, ekkor ostromolta őt Balassi gyönyörű versekkel. Udvarlása nem ért célt, mert Anna tudta róla, hogy kicsapongó, zűrös életet él, így máshoz ment feleségül. Nem meglepő, hogy Balassi álnevet adott szíve hölgyének, hiszen a humanisták körében ez volt a szokás. A Júlia múzsanevet egyébként példaképétől, Johannes Secundustól kölcsönözte. Balassi előtt a magyar irodalomban a Júlia nevet senki sem használta. Önálló versciklust is szentelt a hölgynek, akit csodált és eszményített. Verseinek nagy részét egy kódex őrizte meg számunkra, az ún. Balassa-kódex, amelyet 1874-ben találtak meg. A kódex másolója, aki a 17. században élt, azt állítja bevezetőjében, hogy Balassi saját kézzel írt könyvét használta forrásként.
igi97
megoldása
4 éve
Az egész vers elragadtatott, ujjongó bókok halmaza. 1. versszak: örömet fejez ki, hogy találkozik vele, mert nélküle nem ér semmit ez az élet, ezután köszön neki "Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, "
2 – 4. versszak: metafora sorozat, ezzel érzelmeit fejezi ki. " … szivem vidámsága, lelkem édes kévánsága, ", majd a főúri része "drágalátos palotám" oly értékes neki, majd a nő szépségéről ír "szemüldek fekete széne / Két szemem világos fénye …" majd a virágokat említi (nem volt népi költő, a népköltészetben található viola, rózsa). 5. versszak: az érzelmek fokozása olvasható "Én szivem, lelkem, szerelmem, idevez légy én fejedelmem! " 6. versszak: ő a szerelmes lovag, aki az úrnője előtt térdet, fejet hajt, s ezen Júlia csak elmosolyodik "Térdet fejet neki hajték, kin ő csak elmosolyodék"
0
Balassi Bálint Hogy Júliára talála, így köszöne neki című versének elemzése
- Klarstein vitair turbo forrólevegős fritőz
- Nagykanizsa tömegközlekedése – Wikipédia
- 1126 budapest kiss jános altábornagy u 35
- A zöld íjász
- The walking dead 6 évad 4 rész
- Beretta smart 24 csi használati útmutató de
- Ken follett kulcs a manderley házhoz review
- Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés) – Jegyzetek
- Mi leszek ha nagy leszek
- Gottsegen györgy országos kardiológiai intézet alapítvány
Az érzelem formába öntése azonban igazodik az adott kor igényeihez. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
1588-ban Pozsonyban Balassi véletlenül találkozott saját megfogalmazása szerint egy "kapu köziben" (kapualjban) szerelmével. Ez valószínűleg a legutolsó találkozásuk volt, s a költő megörökítette a Balassa-kódex 38. versében, melynek záró versszaka így kezdődik: " Egy kapu köziben juték eleiben vidám szép Juliának ". A következő versben azt írja le, hogyan köszöntek egymásnak. A Hogy Júiára talála, így köszöne neki… kezdetű költemény tehát a Balassa-kódex 39. darabja, az előző vers folytatása. Érezhető rajta, hogy Petrarca költészete hatott Balassira. A reneszánsz szerelmi költészetnek kötelező eleme volt a petrarkizmus sablonjainak használata (pl. a trubadúrlíra szerelemképe érvényesül: Júlia nem hús-vér nő, hanem egy eszménykép, testi valója nem jelenik meg a versben, és érzékiség sincs benne, hanem a hangsúly a szerelem lelki vonatkozásain van). Petrarcára emlékeztet az is, hogy bár szerelmi költeményről van szó, a vers témája nem a szeretett nő, hanem a szerelmes férfi érzelmei. Júlia alakja teljesen háttérbe szorul: csak annyi a szerepe, hogy ő keltette fel ezeket az érzelmeket.
Ez világ sem kell már nekem - U - - - - U - Nálad nélkül, szép szerelmem, - - - - - U - - Ki állasz most énmellettem, U - - - - - - U Egészséggel, édes lelkem? U - - U - - - U Én bús szívem vidámsága, - - - - U - - U Lelkem édes kévánsága, - U - - - - - U Te vagy minden boldogsága, U - - - - - - U Véled isten áldomása. - U - U - U - U Én drágalátos palotám, - - U - - U U - Jóillatú piros rózsám, -- U - U - - - Gyönyerő szép kis violám, U U - - - UU - Élj sokáig, szép Júliám! - U -- - - U- Feltámada napom fénye, - - U U U - - U Szemüldek fekete széne, U - - U U U - U Két szemem világos fénye, - U - U - - - U Élj, élj életem reménye! - - - U - U - U Szerelmedben meggyúlt szívem U - - - - - - - Csak tégedet óhajt lelkem, - - U U - - - U Én szívem, lelkem, szerelmem, - - - - - U - U Idvez légy, én fejedelmem! - - - - U U - U Júliámra hogy találék, - U- U - U - - Örömemben így köszönék, U U - U - U U - Térdet-fejet neki hajték, - - U - U U - - Kin ő csak elmosolyodék. U - U - U U U - A A A A 8 8 8 8 ^ Bokorrím A A A A 8 8 8 8 ^ Bokorrím A A A B 8 8 8 8 A A A A 8 8 8 8 ^ Bokorrím A A A A 8 8 8 8 ^ Bokorrím A A A A 8 8 8 8 ^ Bokorrím Alliteráció Alliteráció Alliteráció
Verselemzés Balassi? - ,,Hogy Júliára talála így köszöne neki" c. Balassi verset kellene elemeznem úgy, hogy megjelenjenek benne a reneszánsz j...
Nem róla szól a vers. Hogy Júliára talála, így köszöne neki…
az török "Gerekmez bu dünya sensiz" nótájára
1
Ez világ sem kell már nékem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem! 2
Én bús szivem vidámsága,
Lelkem édes kévánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Veled Isten áldomása. 3
Én drágalátos palotám,
Jóillatú piros rózsám,
Gyönyerő szép kis violám,
Élj sokáig, szép Júliám! 4
Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj, életem reménye! 5
Szerelmedben meggyúlt szivem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szivem, lelkem, szerelmem,
Idvez légy én fejedelmem! 6
Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszenék,
Térdet-fejet néki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék. A vers műfaja dal, virágének (mert a költő a szeretett nőt virággal azonosítja), hangulata elragadtatott, áhítatos, himnikus, ujjongó. Témája a szerelmes férfi véletlen találkozása Júliával. Stílusa reneszánsz. A szerelem, a szeretett lény iránti elragadtatott érzelmek minden korban léteznek.
A verseket a költő egy elbeszélői keretbe ágyazta, melynek hőse egy Credulus nevű fiatalember, aki a történet elején még szertelen, zabolátlan ifjú, minden versben más lánynak udvarol. Néha veszekszik a szeretőjével, néha csalódik a szerelemben, néha elege lesz a nőkből és inkább katonabarátaival mulat. Aztán lezárul fiatalkori kicsapongó életszakasza, és eszébe jut régi szerelme, Júlia, akit meg akar hódítani. A Júlia-ciklusba tartozó versek a Balassa-kódex 34-58. számú darabjai, melyek végigkövetik a szerelem történetét a kezdeti örömtől és reménykedéstől a Júliáról való lemondásig. A kompozíció egy érzelmi fejlődési folyamatot tükröz, afféle lelki önéletrajz. Ez mutatja, hogy Balassi tudatosan rendezte nagyobb egységekbe, ciklusokba a verseit (nem keletkezésük ideje határozta meg sorrendjüket). A Júlia-versek legismertebb darabja a Hogy Júiára talála, így köszöne neki… kezdetű költemény. A kerettörténet szerint Credulus találkozik Júliával és köszönti a hölgyet. A vers megírását valószínűleg egy váratlan találkozás ihlette.
Népköltészet:
A magyar népdalokra jellemző szókincs található a versben: lelkem, rózsám, violám. Jellegzetesek a
költői képek - nagyon sok a metafora: szívem
vidámsága, piros rózsám, kis violám. Verselése is a magyar népdalokra emlékeztet. VII. Verselés
1. Rím:
Bokorrím ( a a a a)
2. Ritmus:
Verselése ütemhangsúlyos, felező nyolcas, ami a legrégebbi magyar
versforma. Összegzés:
És minderre hogyan
reagál Júlia? A költő áradó
szavaira, térdre borulására a válasza:
Kin ő csak elmosolyodék
Ez a mosoly szelíd, szánakozó. Kiderül belőle, hogy Júlia
egyáltalán nem viszonozza a költő érzelmeit.
- A tanár 2 évad 1 rész videa
- Dr szabó lívia bőrgyógyász győr
- Bal bordaív alatti szúró fájdalom
- Ha a férfi érez valamit a nő iran news